Nagyjából 30 napja van hivatalosan Veszélyhelyzet Magyarországon, és többé kevésbé 30 nappal ezelőtt indultak meg a tömeges elbocsátások és kényszerszabadságolások a munkahelyeken.

Azoknak, akiket valamilyen jogsérelem ért, az elmúlt egy hónapban jó lesz mielőbb felocsúdni a húsvéti nyugalomból, mert megkezdődnek azok a határidők, amikor MÉG JOGSZERŰEN terjeszthet elő követeléseket.

Semmi pánik! Ha EZEN A HÉTEN cselekszik még nem történhet baj!

Az elmúlt egy hónapban hozzám érkezett számtalan megkeresés alapján négy kategóriába sorolom a sérelmet szenvedett munkavállalókat:

1.) Azok, akiknek „közös megegyezéssel felmondtak”: Több száz olyan Dolgozó panasza jutott el hozzám, akikkel „közös megegyezés” -t írattak alá, úgy feltüntetve, mintha más megoldás nem lenne. Volt olyan panaszos, akinek húsz évre jutó végkielégítése és felmondási ideje bánta, hogy nem hagytak időt arra, hogy bárkit megkérdezzen mielőtt aláírta volna az nyilatkozatot.
2.) A második csoportba tartoznak azok, akiket a munkáltatója egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra küldött, úgy hogy ezalatt sem fizetést nap sem társadalombiztosítási járulékot nem fizetnek utána.
3.) A harmadik csoportba tartoznak azok, akikkel közölték hogy állásidőre helyezték őket, de sem alapbért sem társadalombiztosítási ellátást nem kapnak, annak ellenére hogy a Munkáltatójuk valójában nem lehetetlenült el (pl. csökkentett módon de tovább működik)
4.) Azok, akik ugyan nem bocsátottak el munkahelyükről, de korábbihoz képest lényegesen alacsonyabb időben és alacsonyabb bérért foglalkoztatják őket, a munkaszerződés egyoldalú módosításával.

MIÉRT FONTOSAK A KÖVETKEZŐ NAPOK?

Azért a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a Munkáltató sérelmes intézkedése ellen 30 napon belül lehet ÍRÁSBAN munkaügyi vitát kezdeményezni.

Ha pl. a Munkáltató nem bocsátotta el a dolgozót, de egyoldalúan elküldte fizetés nélküli szabadságra, vagy fizetés nélküli állásidőre helyezte, úgy hogy egyébként a Munkáltató nem került működésképtelen helyzetbe (pl. kevesebb dolgozóval de továbbra is működik), akkor ezt MOST feltételen meg kell tenni!

HOGYAN?

Mindenképpen ÍRÁSBAN (nincs olyan, hogy én telefonáltam, üzentem, bementem és megmondtam neki!) legjobb természetesen az ajánlott levél, de a Veszélyhelyzet miatt a Bíróság elfogadja az e-mailt is! (e-mail-nél figyelni kell, hogy legyen benne a munkáltató neve (a cég neve) és a Dolgozó neve és lakcíme!) Ugyanez vonatkozik azokra is, akiknek a munkaszerződését egyoldalúan módosította a Munkáltatója, és alacsonyabb bérért kevesebb munkaórában foglalkoztatja őket, és ezt nem fogadják el!

Akiknek valamilyen jogellenes módon megszüntették a munkaviszonyát tipikusan „közös megegyezéssel felmondtak”, azoknak szintén egy e-mailt kell küldeni a korábbi munkáltatójuknak. Ebben le kell írni egyszerűen azt ami történt pl. így ”Akkor az igazgató úr irodájában elém tettek egy papírt, és azt mondták hogy más megoldás nincs csak ha ezt aláírom” vagy pl. „azt mondta ott XY a cég képviselője, hogy ha ezt aláírom, akkor majd vissza fognak venni, de erről azóta sem kaptam semmilyen papírt”

NE ESSENEK PÁNIKBA, ha esetleg már a 30 NAP MÁR ELTELT, mert a határidő mulasztása miatt lehet igazolási kérelemmel élni (ésszerű ideig pl. néhány nap) amit a Veszélyhelyzet miatt a Bíróság méltányosan bírál el.

A LEVÉLBE BELE KELL ÍRNI, HOGY 15 NAPON BELÜL KÉR VÁLASZT, ellenkező esetben a Bírósághoz fordul!

A Munkáltató írásban elutasítja a kérést, vagy NEM VÁLASZOL, akkor ezt követő 30 napon belül lehet Bírósághoz fordulni.

A következő bejegyzésbe le fogom írni, hogy milyen követeléseket lehet előterjeszteni annak, akinek jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát.

Addig is kérem, hogy osszák meg ezt a bejegyzést, hogy az információ minél több pórul járt dolgozóhoz eljusson!

Dr. Szabó Iván

szabo.ivan@drszaboivan.hu

(a szerző a Budapesti Ügyvédi Kamaránál bejegyzett ügyvéd)